A hétköznapok (Zeffer-Horváth)

Legyen egy nap gyűlölet,
buta, torz és mély.
A harag üljön ünnepet
vadul, őszintén.
Ami gonosz bennünk van,
szabaduljon el.
Aki máskor ártatlan,
az is rossz legyen.

Kicsinyesség, kapzsiság,
önző butaság
ereinket lassanként,
mint a méreg, járja át.
A világ is vérezzen
egy-egy ünnepen,
csak az év többi része
legyen másmilyen.

A hétköznapok,
azokból több van, tudod,
azok legyenek jók,
kicsit legalább.
A hétköznapok,
amiken még túljutok,
azok legyenek jók
kicsit legalább.

Legyen egy rossz éjszaka,
üres és hideg.
Ha van barátod, adjon el,
hogyha van kinek.
Sehová ne érj haza,
míg a gyertya ég.
Legyen egy rossz éjszaka,
csak a többi szép.

A hétköznapok,
azokból több van, tudod,
azok legyenek jók,
kicsit legalább.
A hétköznapok,
amiken még túljutok,
azok legyenek jók
kicsit legalább.

A hétköznapok,
azokból több van, tudod,
azok legyenek jók,
kicsit legalább.
A hétköznapok,
amiken még túljutok,
azok legyenek jók
kicsit legalább.