Fél négy lesz tíz perc múlva (Zeffer-Vámos-Horváth)

Ki tudja, mi felé megyünk.
Pokol vagy mennyország:
Hol van az egyik?
Melyik a másik?
(És) ott majd mi vár ránk?

Lebegünk szakadék fölött.
Megyünk a köveken át.
Dühök is voltak,
csöndek is vannak,
csak egy nincs: hogy nincs tovább.

Már eleget fordult úgy,
hogy ne legyen másik út,
hogy ne tudd másképp.

Éjjel és hajnal újra.
Minden óra újra húzva.
Fél négy lesz tíz perc múlva,
úgy ahogy mindig.
Széttörve, megtisztulva,
mindennap kezdjük újra.
Fél négy lesz tíz perc múlva.
És itt már mindig.

A csónak tudja a folyót.
A mozdony nem téved el.
Ennyi a dolga.
Ennyi van írva.
Lenni, ahogy lenni kell.
És valamit tudni még.
És valamit adni még.
Elfogyunk másképp.

Éjjel és hajnal újra.
Minden óra újra húzva.
Fél négy lesz tíz perc múlva,
úgy ahogy mindig.
Széttörve, megtisztulva,
mindennap kezdjük újra.
Fél négy lesz tíz perc múlva.
És itt már mindig.